Elérhetőségeink

Biopsol Kereskedelmi, Gyártó és Szolgáltató Kft.
Cím: 1023 Budapest, Bécsi út 3-5.
Email: info@biopsol.hu

Szennyvíziszapok kezelése és hasznosítása

A szennyvízelvezetési és - tisztítási programok megvalósulásának előrehaladásával egyidejűleg megnövekedett a keletkező szennyvíziszap mennyisége, melynek elhelyezése fokozott terhet jelent a szennyvíztisztító telep üzemeltetőinek, valamint lehetőséget teremt annak megújuló energiatermelésbe történő bevonására.

A szigorú rendeletek környezeti és természeti hatásai

Állami rendelettel és ellenőrzéssel szabályozott szennyvíziszapok felhasználása esetén fokozódik a környezetünk biztonsága, a talajok, a felszín alatti ivóvízbázisok védelme. A szigorú szabályozások életbe léptetésével elérhető, hogy a kezeletlen, vagy nem megfelelő szennyvíziszap kezelési eljárással "kezelt" veszélyes összetevőket tartalmazó szennyvíziszapok ne kerüljenek termőföldre, ezzel javítva a környezeti biztonságot. Ezzel szemben a szennyvíziszapban hasznosítható növényi tápanyagok és energia minél nagyobb arányú kiaknázása kerüljön előtérbe és azok ellenőrzött körülmények között kerüljenek visszaforgatásra, a környezeti kockázatok csökkentésével.

Szennyvíziszaphoz kapcsolódó célok

Alapvető cél, hogy a szennyvíziszapok hulladéklerakón történő elhelyezését minimalizáljuk, mivel a szennyvíziszapra kiválóan hasznosítható nyersanyagként kell tekinteni, legyen szó akár energetikai és/vagy növényi tápanyagtartalmának hasznosításáról. Közös célunk, hogy a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználását államilag (hazánkban NÉBIH, Talajvédelmi szakszolgálatok) igazolt szakszerű kezelés - mezőgazdasági felhasználásra tervezett biológiai technológia - előzze meg, így biztosítva azt, hogy mikrobiológiailag és biokémiailag irányított, szabványosítható, igazoltan növénytermesztési és növényélettani szempontból is megfelelő komposztgyártás történjen. További cél kell, hogy legyen a biogáz üzemek maximális hatékonyságának a megteremtése, a hulladékmentes (zöld technológiák) eljárások bevezetése. A biogáz előállítása után megmaradó fermentációs maradék hasznosítása megtörténjen, azok biológiai kezelésével a mezőgazdaság számára termék, tápanyag utánpótló készítmény előállítást végezzünk (hulladékmentes eljárást folytassunk), tehát a biogáz kinyerése mellett egy másodlagos árbevételi forrást is megteremtsünk.

Komposzt

Fontosnak tartjuk, hogy a komposzt megnevezést egy minősítési rendszer eredményeként kaphassák meg a megfelelő biológiai eljárást követően a kész termékek (termékkomposzt), ezzel is elkülöníteni a valódi és biztonságos komposzt termékeket a komposzt jellegű készítményektől.

A spontán komposztálási eljárások nem egyértelműek végtermék szempontjából, ezért véleményünk szerint hivatalos engedély nélkül a komposzt elnevezés sem biztos, hogy megállja a helyét. Markáns különbséget célszerű tenni a spontán úton előállított komposzt-jellegű készítmények, és az állami (hazánkban a 36/2006-os FVM) rendelet alapján előállított – és az államilag ellenőrzött, engedélyezett, kereskedelmi forgalomba hozható - komposzt-termékek között. Így jól elválasztható és minőségileg kiemelhető, hogy komposztnak az minősül, ami NÉBIH engedélyes termék és az engedély alapján komposzt minősítést kapott. A spontán úton képződő komposzt-jellegű készítmények esetében a mikroflóra - és az ebből eredő biokémiai összetétel - nem előre jelezhető, a fertőzőképességre pedig figyelmeztető példa a németországi Escherichia coli-járvány.

Szennyvíziszap komposzt definiálása

Olyan mezőgazdasági és növényélettani szempontból is hasznosan biológiailag kezelt szennyvíziszap, amelyhez az e rendelet előírásainak megfelelő minőség elérése érdekében a szennyvíziszaphoz másodlagos nyersanyagként biohulladékot vagy városi zöldhulladékot, növényi eredetű mezőgazdasági hulladékot keverve, mezőgazdasági felhasználásra tervezett mikrobiológiai eljárással külön jogszabály szerinti komposztáló telepen kerül előállításra.

Szennyvíziszapokhoz kapcsolódó társadalmi és agrárhatások

    - az alacsony szervesanyag-visszapótlásból eredő károk mérsékelhetők
    - termőföldek szerkezeti és biológiai leromlása fékezhető
    - műtrágyák árak folyamatosan emelkedése kivédhető, műtrágya függőség csökkenthető
    - energetikai termelés növelése
    - kezeletlen iszapok okozta biológiai kockázatok és károk jelentősen csökkenthetőek

Bevételnövelő intézkedés

Az ipari szennyeződésektől mentes szennyvíziszapok és a biogáz üzemek lebontási-, fermentációs maradéka kezeléssel - megfelelő biológiai eljárással, - állami kontroll mellett 60-90 napos ciklusidővel termésnövelő anyaggá alakítható. Ezzel a feldolgozás mellett létrejön a hasznosítás, vissza lehet vezetni a biológiai körforgásba ezeket a nyersanyagokat, tehermentesíteni a lerakókat és megspórolni az egyre magasabb összegű hulladék lerakási járulékot. Mindez tökéletes összhangban van a kormányzati célkitűzésekkel, valamint a víziparban és a biogáz üzemek esetében kettős bevételi forrással lehet számolni. Ehhez igen fontos a biogáz üzemek esetén is sűrítés betervezése valamint a megfelelő biológiailag irányított komposztálási technológia bevezetése az üzemek kialakításánál. Ellenkező esetben egy híg, kezelhetetlen, mezőgazdasági vagy egyéb hasznosításra alkalmatlan anyag (toxikus biotikum, TPH, PAH, PCB, nehézfém tartalom) felhalmozódás történhet, ami adott esetben jelentős, nem várt költséget eredményezhet.

A hasznosításhoz a biológiai eljárás során másodlagos alapanyagként zöldhulladékok, mezőgazdasági hulladékok felhasználásával további értékeket (műtrágya- hatóanyagra átszámítva hazánkban éves hasznosítatlan mezőgazdasági ipari, zöldség és gyümölcs melléktermékek értéke meghaladja a 80 mrd Ft-ot, a kommunális szennyvíziszapok további 10 mrd jelentenek) mentünk meg. Ezáltal lehetőséget biztosíthatnak a vonzáskörzetben gazdálkodóknak egy - a műtrágyánál jelentősen olcsóbb, - ellenőrzött tápanyag-visszapótló, termésfokozó készítmény elérésére, amelyek hatékonyságban megegyeznek a műtrágyával, miközben mikroelem-összetételben, biológiai hatásban azokat megelőzik. Az állami engedélyeztetési és eljárási rendszer a további bevételek mellett a kibocsátott engedéllyel a gyártónak és a felhasználónak is biztonságot jelent, ebben az ellenőrző és engedélyt kibocsájtó szervezetnek jelentős szerepet célszerű biztosítani.

Rövid és hosszú távú előnyök

Stratégiai jelentőségű lépésnek ítélhető, ha minden olyan anyag, - legyen az biomassza, hulladék vagy más növénytáplálásra alkalmas alapanyag, amely visszaforgatható a talajerő-gazdálkodásba - kellő ellenőrzés és hatékonysággal valóban hasznosításra kerül. Az intenzív növénytermesztésnek nagy tömegű jól kezelt és biztonságos szerves anyagot kell visszajuttatni talajaink biológiai ciklusába ahhoz, hogy alapvető termelőeszközünket ne tegyük tönkre. Ez történhet közvetlenül szennyvíziszapból, illetve másodlagos megoldásként a biogáz üzemekben a szennyvíziszapok felhasználásával a termelési maradékból, azaz tökéletes hulladékmentes eljárás kialakításával.

A technológia előnyeit összefoglaló néhány szempont

• Keletkező szennyvíziszapok mennyiségének növekedése, hasznosításában rejlő lehetőségek bizonyított szüksége és előnyei.
• Jól csatolható az eljárás már kialakított, vagy kialakítás alatt álló komposzt-telepekhez.
• A biológiai irányító folyamat gyors, hatékony, államilag ellenőrzött.
• Alacsony az infrastrukturális és gépészeti igénye.
• Az előállítható termék - az EU-szinten is szigorú - magyar szabályozás szerint korlátozás-nélkül kereskedelmi forgalomban értékesíthető, minden növény-kultúrában felhasználható.
• Az eljárással a műtrágyáknál jobb és szélesebb hatású, használatában olcsóbb, és másodlagosan talaj-javító termés-fokozó készítmény gyártható.

Az eljárás rövid jellemzése

Az alapanyagot képező kommunális iszapok – amelyek nehézfémekkel ipari üzemekből nem túlterheltek – adják a tápanyag-bázis alapját képező nitrogén-, foszfor- és részben a kálium hatóanyagok mellett a harmonikus mikroelem tartalmat. A szénforrásként és energia-hordozókként használt mezőgazdasági melléktermékek – lignocellulózok – adják a lebomlásuk során az energiát szolgáltató cukrokat, további mikro- és makroelemeket. A számos mikroorganizmusból összeállított oltóanyag, illetve starterkultúra adja a folyamat mikrobiológiai irányítását. Oltóanyag nélkül a spontán, véletlenszerűen jelenlévő mikroorganizmusokra hagyatkoznánk, ami sem a végtermék elvárt minősége, sem maga a folyamatban rejlő veszélypontok miatt nem megengedhető. Ahogy az élelmiszeriparban, vagy például a boráasztokban is bizonyos indító kultúrákkal és a gyártási folyamatok további szabályozott körülményeinek biztosításával garantálják az elvárt eredményeket, hasonlóan kell eljárni a komposztálás során is, hogy ne hulladékot, hanem komposztterméket állítsunk elő.

Az oltóanyag több szakmai szűrőn ment keresztül

    - Az alkalmazott törzsek szelekciója, hatékonysága.
    - A tömegtermelésre való alkalmassága.
    - Egymással való kompatibilitása.
    - Közegészségügyi, ökológiai és ipari alkalmazhatóság állami szervezet ellenőrzése.

A komposztálási folyamat az alapanyagok homogenizálása, a kívánatos nedvességtartalom beállítása és az oltóanyaggal történő beoltása után már megfelel a klasszikus komposztálási eljárásnak. Az intenzív kezdeti aerob – lebomlási - folyamatot 1-1,5 hónap után már egy részben fakultatív-anaerob felépítési fázis követi. Technikailag bármely géptípus vagy géprendszer megfelel, amely biztosítani képes a homogenizáló keverés mellett a levegőztetését a rendszernek, amely a kezdeti stádiumban gyakoribb, a végfázisban pedig folyamatosan ritkuló átkeverést jelent.

Az előállított komposzt viszonylag magas tápanyag-bázissal és mikroelem tartalommal rendelkezik, humán- és növény-egészségügyi szempontból fertőzésmentes.

Irányított komposztálási eljárás főbb előnyei

    - Rövid, 2-3 hónapos ciklusidőt biztosít. (magas TPH tartalmú iszap esetében ez eltérhet)
    - Biológiailag irányított, stabil, biztonságos folyamat.
    - A végtermék tervezett, szabványosítható, növényélettanilag biztonságos, hasznos.
    - Korlátozás nélkül forgalomba hozható komposztterméket biztosít.
    - Hatóanyagának mennyiségében és árában is versenyképes a késztermék a műtrágyákkal.
    - Az árutermelő üzem nyereségesen önfenntartó.
    - Alacsony az infrastrukturális, kapcsolható más műszaki technológiához.
    - A biológiai irányítottságon van a hangsúly a technikai- és gépészeti igények helyett.